Idén nyáron a munkavédelmi képviselőre vonatkozó szabályokat érintő változtatást hozott a munkavédelemről szóló törvényt (is) módosító 2016. évi LXXIX. törvény. A legfontosabb változás abban áll, hogy 2016. július 8-át követően minden munkáltatónak, amely 20 vagy annál több munkavállalót foglalkoztat, kötelezően biztosítania kell a munkavédelmi képviselő megválasztásának lehetőségét. Korábban ez a kötelezettség csak az 50 vagy annál több munkavállalót foglalkoztató munkáltatókra vonatkozott. Azoknak a munkáltatóknak, amelyeknél nincs munkavédelmi képviselő, legkésőbb 2017. január 8-ig biztosítaniuk kell a választás megtartását. Ennek apropóján az alábbiakban körüljárjuk a munkavédelmi képviselő megválasztásával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.

A munkavédelmi képviselő megválasztása

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (“Munkavédelmi Törvény“) értelmében a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (“Mt.“) az üzemi tanács megválasztására vonatkozó szabályait kell alkalmazni a munkavédelmi képviselő megválasztására. Így egy munkavédelmi képviselő választható, ha 20 és 50 közötti a munkavállalók száma, és három vagy több, ha 50 feletti a munkavállalók száma.

A munkavédelmi képviselőt az adott munkáltató azon munkavállalói közül kell megválasztani, akik legalább 6 hónapja munkaviszonyban állnak a munkáltatóval. Azonban nem választható munkavédelmi képviselőnek a munkáltatói jogot gyakorló személy, bármely vezető hozzátartozója, a választási bizottság tagja, továbbá az, aki a munkáltatónál munkaviszonya keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.

A választáson minden munkavállaló jogosult részt venni és minden munkavállaló egy szavazattal rendelkezik.

A munkáltató felel azért, hogy a részvételhez szükséges feltételeket biztosítsa. A választás előkészítését, lebonyolítását segíti a legalább 3 főből (munkavállalóból) álló választási bizottság. A választáson részvételre jogosult és a megválasztható munkavállalók listáját, illetve a jelöltek listáját szintén a választási bizottság állítja össze és teszi közzé. Jelölt lehet, akit a munkavállalók 10%-a vagy 50 munkavállaló vagy (amennyiben van) a szakszervezet jelöl.

Fontos azonban, hogy a titkos és közvetlen választás csak akkor lesz érvényes, ha a munkavállalók több mint fele részt vesz rajta (ebbe nem számítanak bele a keresőképtelen betegek és a fizetés nélküli szabadságon lévők). Ha a választás érvénytelen, akkor leghamarabb 30, de legkésőbb 90 napon belül újabb választást kell tartani. A megismételt választásnál már elegendő, ha az arra jogosultak több mint egyharmada vesz részt rajta. Ha az újabb választás is érvénytelen, akkor a következő választást már csak egy év elteltével lehet megtartani.

A munkavédelmi képviselő jogai és feladatai

A munkavédelmi képviselő feladata, hogy megvizsgálja és ellenőrizze az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek érvényesülését. Ha a munkáltató munkavédelmi szabályzatban határozza meg e követelmények megvalósításának módját, úgy e szabályzat kiadásához a munkavédelmi képviselő egyetértése szükséges.

Feladati teljesítése érdekében a munkavédelmi képviselő többek között beléphet munkaidőben a munkahelyekre és az ott dolgozóktól tájékozódhat, részt vehet a munkáltató olyan döntéseinek előkészítésében és tájékoztatást kérhet a munkáltatótól minden olyan kérdésben, amelyek hatással lehetnek a munkavállalók egészségére és biztonságára. Ezen túlmenően kezdeményezheti a munkáltatónál az adott esetben szükséges intézkedések megtételét, valamint indokolt esetben a munkavédelmi hatósághoz fordulhat.

A munkáltató kötelezettségei

Elsősorban a munkáltató azért felelős, hogy biztosítsa a munkavédelmi képviselő megválasztásához szükséges feltételeket. Mivel a munkavédelmi képviselő megválasztása alapvetően a munkavállalók joga, így ha a munkavállalók úgy döntenek, hogy nem kívánnak ezzel a jogukkal élni (így például sokadszorra is érvénytelen a szavazás vagy a munkavállalók nem állítanak jelöltet), akkor a munkáltató nem köteles (illetve nem jogosult) egyoldalúan munkavédelmi képviselőt kinevezni.

A munkáltató köteles együttműködni a megválasztott munkavédelmi képviselővel és reagálni a kéréseire. Továbbá a munkáltató köteles munkaidő-kedvezményt biztosítani a munkavédelmi képviselő részére (a havi munkaidőből legalább 10% kedvezményt). Ezen kívül képzést kell biztosítania számára: egy éven belül legalább 16 órás képzést, és minden további évben legalább 8 óra képzést.

A felmondással kapcsolatos korlátozások

A munkavédelmi képviselő védelem alatt áll a felmondás és a munkaszerződésben meghatározott feltételektől való átmeneti eltérés (így például eltérő munkakörben, eltérő munkahelyen, más munkáltatónál való foglalkozatást) tekintetében. Ez azt jelenti, hogy a választási bizottság előzetes egyetértése szükséges a munkavédelmi képviselővel szembeni felmondáshoz, illetve a munkaszerződésben meghatározott feltételektől való átmeneti eltéréshez. Ez a védelem a munkavédelmi képviselői jogviszony 5 éves fennállása alatt és az azt követő 6 hónap alatt illeti meg a munkavédelmi képviselőt.

Ha a választási bizottság egyetértése nélkül vagy tiltakozása ellenére mondanak fel a munkavédelmi képviselőnek, az a felmondás jogellenességét vonja maga után. Fontos megjegyezni, hogy a választási bizottság ezt a jogát nem gyakorolhatja visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen. Így az egyetértés csak megalapozott esetekben tagadható meg: például, ha a munkáltató felmondása vagy aktusa diszkriminatív lenne vagy akadályozná a munkavédelmi képviselői tisztség működését.

dr. Tarján Zoltán, ügyvéd
zoltan.tarjan@twobirds.com
Tel.: +36 1 799 2000
Knight Bird & Bird Iroda