A Daily Fantasy Sports (“DFS”) – magyarul kb. “naponta játszható fantáziajátékok” – az utóbbi években egyre inkább elterjedőben vannak elsősorban az USA-ban és az Egyesült Királyságban. A DFS-sal foglalkozó vezető hírportálok szerint a DFS játékok hamarosan világszerte – így Európában is mindenhol – rendkívül népszerűek lesznek. Jelen posztban bemutatom a DFS játékok lényegét és a működésükhöz kapcsolódó legfontosabb jogkérdéseket.

Mi a DFS?

Az online működő DFS lényege, hogy a versenyző egy létező sportbajnokság (pl. NBA, NFL, Premier League) játékosaiból egy fantázia csapatot állít össze az érintett DFS játék meghatározott szabályai alapján. A játék során a versenyző csapata a fantázia csapatba választott játékosok valós, pályán mutatott teljesítményéből összeállított statisztikái alapján pontokat gyűjt, azaz a fantázia csapat összpontszámát az egyes játékosok valós teljesítménye határozza meg. A nyertes a versenyzők közül az, akinek a fantázia csapata a legtöbb pontot gyűjti. A DFS két fő szempontból különböznek a korábban ismert, “tradicionális” fantáziajátékoktól:

• A versenyzők nem egy teljes idényen keresztül versenyeznek egymással, hanem csak egy adott játéknapon, napon vagy hétvégén, azaz egy verseny akár pár óra alatt is lezajlik.
• A DFS játékok legtöbbje meghatározott belépési pénzösszeg megfizetésével játszható és a legjobb versenyzők meghatározott pénzösszegeket nyerhetnek.

A legismertebb és legnépszerűbb DFS játékok az USA-ban érhetők el, azonban már kezdnek átgyűrűzni Európába is, elsősorban az Egyesült Királyságba.

A DFS-hez kapcsolódó legfontosabb jogkérdések

Egy DFS játék elindításakor jogi szempontból több körülményt érdemes figyelembe venni és mérlegelni. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak:

• A versenyszervezővel való együttműködés: A DFS játék szolgáltatójának mindenekelőtt a játékportfóliójába tartozó versenyrendszerek, bajnokságok DFS játék céljára való felhasználására jogosultnak kell lennie. Az erre vonatkozó engedélyt a versenyrendszer szervezőjétől szükséges beszerezni. A versenyrendszer szervezője a legtöbb esetben az érintett sportszövetség. A felhasználás engedélyezésére irányuló szerződésben a felhasználás módjára irányuló előírások mellett érdemes figyelni arra is, hogy a felhasználást engedélyező versenyszervező az általa szervezett versenyrendszer(ek)ben résztvevő sportszervezetek és sportolók nevének, teljesítménynek, képmásának, jelvényeinek hasznosítására megfelelően jogosult legyen (erről általában a sportszövetségek szabályzatai és a sportszerződések tartalmaznak előírásokat). Továbbá a felhasználási szerződésben arról is ajánlott rendelkezni, hogy egy érintett játékost vagy csapatot milyen formában, hányszor lehet megjeleníteni a DFS játékban, hogy az a játékos vagy csapat imázsának használatával vagy a kapcsolódó marketingszerződésekkel összhangban történjen.
• A statisztikai adatok biztosítása: A DFS játék szolgáltatójának a DFS játék alapjául szolgáló statisztikát biztosító társasággal kötendő szerződés során a statisztikai adatok továbbítására és felhasználására vonatkozó rendelkezések megfelelő szerződéses szabályozása mellett érdemes meggyőződnie arról is, hogy a társaság az érintett DFS játék versenyszervezőjével kötött megállapodás alapján milyen statisztikákat készíthet és ezeket a DFS játék szolgáltatójának hogyan adhatja tovább.
• Szabályozási (szerencsejáték) kérdések: A DFS játék szabályozási háttere vonatkozásában először is azt szükséges megvizsgálni, hogy a DFS játék szerencsejátéknak minősül-e azon ország jogszabályai szerint, amely fogyasztói részére a DFS játék elérhetővé válik. Általánosságban egy DFS játék akkor nem minősül szerencsejátéknak, ha a versenyzők képességei inkább meghatározzák a DFS játék végeredményét, mint maga a szerencse. Ez kiemelten fontos kérdés, hiszen amennyiben szerencsejátékról van szó, a DFS játék szolgáltatójának a szükséges hatósági engedélyeket be kell szereznie, valamint működése során több, szerencsejáték-üzemeltetésre vonatkozó jogszabályt (például adózás, játékosok életkorának ellenőrzése, pénzmosási szabályok) be kell tartania. (Az USA-ban például az irányadó jogszabály nem mondja ki kifejezetten, hogy a DFS játékok nem minősülnek szerencsejátéknak, de nem is tiltja azokat.) Összességében a határmezsgye a szerencsejátéknak minősülő és annak nem minősülő játék között igen keskeny, ez a jogkérdés tulajdonképpen esetről-esetre az érintett DFS játék konkrét szabályainak ismeretében ítélhető meg. Üzleti szempontból gazdaságosabb, jogi szempontból biztonságosabb megoldás lehet, ha a DFS játék szolgáltatója együttműködik távszerencsejáték üzemeltetésére már engedéllyel rendelkező szolgáltatóval. Ebben az esetben azonban érdemes pontosan megvizsgálni, hogy az együttműködő szolgáltató engedélye lehetővé teszi-e DFS játék üzemeltetését is, és maga az együttműködés milyen kockázattal jár a DFS játék szolgáltatója számára (például ha a partner engedélye lejár, visszavonásra kerül vagy arról később kiderül, hogy az nem alkalmas DFS játék működtetésére).
• A működéshez kapcsolódó egyéb kérdések: A DFS szolgáltatójának – adott esetben a szerencsejáték üzemeltetéséhez kapcsolódó kötelezettségeken túl –  további követelményeket is érdemes figyelembe vennie. Ilyen például a versenyzők személyes adatainak és személyiségi jogainak kezelése és továbbítása, a direktmarketing lehetőségei, a DFS játékhoz kapcsolódó szerzői jogi jogkérdések kezelése, továbbá az ÁSZF irányadó jogszabályokkal való összhangba hozása.

dr. Rippel-Szabó Péter

ügyvéd
peter.rippel-szabo@twobirds.com
Tel.:    +36 1 799 2000
Knight Bird & Bird Iroda