A Nyugat-Európában bevezetett állami szubvenciókat követően Magyarországon is megjelent és rövidesen revízió alá is került a rövidített munkaidőhöz kapcsolódó bértámogatás, amely keretében az állam a nehéz helyzetbe került munkaadó helyett vállalja, hogy a kieső bér (bizonyos korlátokkal) 70%-át 3 hónapra megfizeti a munkavállalónak, ha a munkaadó elbocsátás helyett rövidített munkaidőben foglalkoztatja tovább a munkavállalót és a munkaadóval együttes kérelmet benyújtó munkavállaló munkaviszonyát meghatározott ideig fenntartja. A bértámogatást először májusban lehet igénybe venni három hónapos időszakra, a kérelmek benyújtását pedig 2020. április 16-án lehetett megkezdeni. Az elbírálás alatt álló kérelmekben pedig ugyancsak a felülvizsgált szabályokat kell alkalmazni.

Fenti támogatáson kívül a K+F szektorban dolgozó mérnökök bérének (bizonyos korlátokkal) 40%-át vállalja át az állam. Továbbá más munkajogi változást eredményező szabályok is megjelentek, így például a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók 2020. május 1-től biztosítottak maradnak, az egészségbiztosítási-járulékfizetési kötelezettség pedig a munkáltatókat terheli. Ezentúl a munkaidőkeret felső időbeli korlátjának megemelésére vonatkozó rendelkezések is alkalmazandóak 2020. április 11-től.

A koronavírussal kapcsolatos munkajogi és adatvédelmi jogi változásokra tekintettel készített blogbejegyzés-sorozatunk első két része itt és itt olvasható.

Továbbá felhívjuk a figyelmet, hogy a Bird & Bird nemzetközi munkajogi csoportja készített egy koronavírusra fókuszáló munkajogi aloldalt, amely iránymutatásokkal és tanácsokkal segíti a munkáltatókat a munkavállalóik és az üzleti tevékenységük védelme érdekében megtehető lépések tekintetében. Ez az oldal itt található.

Mik a bértámogatás legfontosabb feltételei?

A 141/2020. (IV. 21.) Korm. rendelettel módosított, a veszélyhelyzet idején történő csökkentett munkaidős foglalkoztatásnak a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében történő támogatásáról szóló 105/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet számos feltételt határoz meg a bértámogatás igénybevétele érdekében, amelyek közül a legfontosabbakat az alábbiakban emeljük ki.

Nem lehet a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás esetén igénybe venni a támogatást, csakúgy, mint – többek között – a fizetés nélküli szabadság tartalma alatt sem. Távmunka és otthoni munkavégzés esetében azonban kérelmezhető a támogatás.

A munkaidő csökkentésének mértéke legalább 15 százalék, de legfeljebb 75 százalék lehet. Amennyiben a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét meghaladja, úgy a kieső munkaidő 30 százalékában, azaz az ún. „egyéni fejlesztési időben” a munkavállaló a támogatás időtartama alatt vagy azt követő két éven belül a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztést köteles végezni (pl. gyártósort fejleszteni, akkor is, ha nem ez áll a munkaköri leírásában, oktatáson részt venni, stb.), de erre az időre a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól. Amennyiben a csökkentett munkaidő a módosítás előtti munkaszerződés szerinti munkaidő felét nem haladja meg (pl. a csökkentett napi munkaidő 3 óra, amennyiben a munkavállaló általános teljes napi munkaidőben végzett korábban munkát), az egyéni fejlesztési időben a feleknek nem kötelező megállapodniuk. Lényeges, hogy mind a munkaidő csökkentés, mind az egyéni fejlesztési idő tekintetében a feleknek meg kell – illetve utóbbiban bizonyos esetekben meg lehet – állapodniuk. Tehát a munkaadó egyoldalúan nem jogosult a munkavállalók munkaidejét csökkenteni. Ennek nem szükségszerű velejárója azonban a munkaszerződés módosítása, mivel a Korm. rendelet kimondja, hogy – az adminisztratív terhek csökkentése érdekében – a közös kérelemben foglaltak szerint a támogatásról való határozathozatallal módosul a munkaszerződés a támogatás időtartamára a csökkentett munkaidő és egyéni fejlesztési idő tekintetében.

A támogatás összegének számításánál a munkavállalónak a kérelem benyújtásának napján hatályos nettó alapbérét kell figyelembe venni. Az állami támogatás a kieső munkaidőre járó arányos nettó alapbér 70 százaléka lehet az alábbi korlátokkal.

A maximálisan figyelembe vehető alapbér a nettó legkisebb munkabér kétszerese, amely jelenleg 214.130 forint. Tehát ha ennél magasabb a munkavállaló nettó alapbére, az állam akkor is legfeljebb a 214.130 forint 75 százalékának a 70 százalékát folyósítja támogatásként, amely havi nettó 112.418 forint bértámogatást jelent munkavállalónként. A támogatás három hónapra adható. Továbbá a támogatás a munkavállaló szempontjából adómentes, a munkaadót pedig csak az általa a munkavégzésre és az egyéni fejlesztési időre eső kifizetett bér és járulékai terhelik.

A munkaadónak azonban vállalnia kell, hogy a támogatással együtt a munkabér összege a támogatás időtartama alatt eléri a munkavállaló nettó alapbérét, és hogy az egyéni fejlesztési időre is munkabért fizet kivéve, ha az egyéni fejlesztési időben nem kötelesek megállapodni a felek. Értelmezésünk szerint praktikusan ez azt jelenti, hogy a munkaadó „kipótolja” a munkavállaló kieső munkaidejére járó támogatást amennyiben a munkavállaló nettó alapbére magasabb 214.130 forintnál, és így összességében a munkavállaló minden olyan esetben megkapja a kérelem benyújtásának napján hatályos alapbérét, amikor egyéni fejlesztési időben is meg kell állapodnia a feleknek.

A munkaadónak képesnek kell lennie annak bizonyítására és a kérelemben be kell mutatnia, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alá kell támasztania, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek.

Végül, de nem utolsó sorban a munkaadónak a munkahelyek megőrzése érdekében vállalnia kell, hogy munkaadóval együttes kérelmet benyújtó munkavállaló munkaviszonyát – bizonyos kivételekkel – fenntartja a támogatás időtartamára és további egy hónapig.

PÉLDA

Például a munkavállaló nettó alapbére a kérelem benyújtásakor 300 ezer forint. A felek az általános teljes napi munkaidőre vonatkozó Mt.-ben található szabályoktól nem tértek el a munkaszerződésben, azaz napi 8 órában foglalkoztatja a munkaadó a munkavállalót. A munkaadóval napi 2 órás csökkentett munkaidőben állapodik meg a munkavállaló, vagyis erre tekintettel 25%-os bért kap a munkaadótól (nettó 75 ezer forintot). A béréből kieső 75%-ra az állam 70%-os támogatást nyújt. A támogatás összege  300 ezer forint 75%-ának a 70%-a, de legfeljebb 112.418 forint. Vagyis a munkavállaló nettó 75.000 forintot kap a munkaadótól (mert értelmezésünk szerint a munkaadónak ilyen esetben nem kell kipótolnia a munkabért, hogy a munkavállaló alapbére ne csökkenjen) az államtól pedig a maximális 112.418 forintot.

A munkaidőt pedig úgy osztja be a munkaadó, hogy a munkavállaló napi 2 órát végez munkát, de a fennmaradó 6 órára mentesül munkavégzési kötelezettség teljesítése alól, kivéve, ha felek önkéntes alapon egyéni fejlesztési időben állapodtak meg (ugyanis ebben az esetben a munkaadónak és a munkavállalónak nem kötelessége egyéni fejlesztési időben megállapodnia).

Hogyan lehet igényelni a bértámogatást?

Az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a munkavállaló és munkaadó együttes kérelmére nyújthat támogatást a munkavállaló részére. A munkaadó tehát egyoldalúan nem kérelmezheti a támogatás igénybevételét.

Az igénylő személyek köre is külön meghatározott: a munkaadó nem csak a Munka Törvénykönyve szerinti munkáltatót jelenti, annál bizonyos értelemben tágabb fogalom (pl. ide tartozik többek között a szociális intézmény fenntartója is). A munkavállaló pedig a Munka Törvénykönyvéhez képest szűkebben megszabott fogalom, ugyanis nem vonatkozik a szabályozás a megváltozott munkaképességű munkavállalókra.

A támogatást a munkaadó (a munkavállalóval közösen aláírt kérelemben) április 16-ától a veszélyhelyzet időtartama alatt és a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton a Cégkapun keresztül kérelmezheti, a székhelye vagy telephelye szerint illetékes kormányhivatalhoz címezve.

A fővárosi és megyei kormányhivatal határozata ellen jogorvoslati lehetőség nincs, de a munkaadó és ugyanazon munkavállaló egy alkalommal ismét benyújthatja a kérelmet.

Hogyan változtak a munkaidő-keretre vonatkozó szabályok?

A 104/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet lehetővé teszi a munkáltatók számára, hogy egyoldalúan legfeljebb 24 havi munkaidő-keretet rendeljenek el.

Eddig csak kollektív szerződésben meghatározott módon lehetett a négy, illetve hat havi munkaidő-keretnél hosszabb tartamú munkaidő-keretet alkalmazni, azonban most már egyoldalúan is dönthet erről a munkáltató.

A legfeljebb 24 hónap időtartamú munkaidő-keret alkalmazása esetén a megrendelések csökkenését vagy üzemleállást is kompenzálni lehet oly módon, hogy erre az időre a munkáltató vagy rövidebb napi munkaidőt vagy pihenőnapokat oszt be, és majd ha újra beindul, illetve felfut a termelés, akkor több munkanapot, hosszabb napi munkaidőt tud beosztani, természetesen a törvényi korlátozások figyelembevételével.

Így a munkáltatónak a termelés felfutását követő időszakban nem rendkívüli munkaidőként kell a többletmunkavégzést elrendelnie, hanem a munkaidőkeret terhére rendes munkaidőként.

Végezetül megjegyzendő, hogy a jogalkotó úgy rendelkezik, hogy ennek a szabálynak megfelelően elrendelt hosszabb munkaidőkeret szerinti foglalkoztatást a veszélyhelyzet megszűnése nem érinti. Értelmezésünk szerint viszont ilyen hosszabb munkaidőkeret elrendelésére csak a Korm. rendelet hatálya alatt, azaz a kihirdetett vészhelyzet ideje alatt van lehetőség.

Szerzők:

Dr. Tarján Zoltán

szenior ügyvéd

zoltan.tarjan@twobirds.com

Dr. Laribi Karim

ügyvédjelölt

karim.laribi@twobirds.com

Dr. Sziládi Péter

ügyvédjelölt

peter.sziladi@twobirds.com