2025 januárjától jelentősen kedvezőbb lehet az innovatív start-upokba való befektetés azáltal, hogy adómentessé válhat a szellemi alkotások gazdasági társaságba való apportja. 

A technológiai fejlesztések kezdeti szakasza egy hiánypótló, piaci igényeket kielégítő ötlet megvalósítása esetén is számos nehézségbe ütközhet. A szellemi alkotások feltalálói vagy megalkotói jellemzően vállalkozások, start-upok alapítása mellett döntenek, így kerülve a kockázati tőkebefektetők látókörébe. A kockázati tőkebefektetések a technológiai fejlesztési folyamat szerves részét képezik, hiszen az ötlettől a piacon jelenlévő termék értékesítéséig költséges út vezet.

Jelenleg a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, ha a szellemi alkotás megalkotója (eredeti jogosultja) magánszemélyként nem vagyoni hozzájárulás, azaz apport formájában adja át a szellemi alkotását egy gazdasági társaság (start-up) részére, akkor a szellemi alkotás értéke alapján az apportálás pillanatában keletkezik adófizetési kötelessége. 

A szellemi alkotások apportja a legritkább esetben valósul meg kockázati tőkebefektetők bevonása nélkül, akik a megalkotandó termék finanszírozását támogatják a jövőbeli haszon reményében. Amennyiben a kockázati tőkebefektető adott tulajdonrészért cserébe pénzbeni tőkét biztosít a gazdasági társaság részére, akkor ezzel meghatározza a megszerzett tulajdonrész, azaz az apporttal bevitt szellemi alkotás értékét. A jelenleg hatályos adótörvények alapján a kockázati tőkebefektetőnek az apportért cserébe kapott tulajdonrésze az apportáló szempontjából bevételnek tekintendő, ami adózási kötelezettséget keletkeztet.

Az innovatív fejlesztés kezdeti szakaszán a legritkább esetben „árazható” be a szellemi alkotás, mivel az nagyban függ a jövőben realizált piaci sikertől. A másik szempont, hogy az apport egy nem vagyoni hozzájárulás, így tényleges pénzmozgás nem történik, tehát nincs olyan tényleges bevétel, ami az adóteher megfizetésére szolgálna, azaz az apportáló más forrásból kénytelen leróni ezt az adót.

A törvénymódosítás Országgyűlés általi elfogadásával 2025 januárjától megoldódhat ez a probléma azáltal, hogy adómentessé válhat a szellemi termékek gazdasági társaságba történő apportja.

A törvénymódosítási javaslat tartalmazza még azt is, hogy a szellemi alkotás apportja alapján megszerzett értékpapír esetében az eredeti jogosult (magánszemély) igazolt hozzájárulása – amit a szellemi alkotás megalkotása érdekében tett – minősül az értékpapír szerzési értékének. Ez lényegében azt jelenti, hogy a vállalkozások kezdeti szakaszában résztvevő magánszemélyek, rendszerint fejlesztők és vezető munkavállalók adómentesen „átválthatják” az IP-t részesedésre.

A fenti törvényjavaslat módosításának tárgyát képező esetekben ugyan keletkezik adózási kötelezettség, de arra csak exitkor, azaz a tulajdonos vállalkozásból történő kiszállásakor kerül sor. A várható törvénymódosítás jobban összehangban van a fejlesztések piaci dinamikájával és jelentősen segíti a fejlesztési tevékenységet végző, K+F vállalkozások indulását.

A Bird & Bird szakértői a szellemi alkotások valamennyi aspektusával és az ezekkel kapcsolatos adózási kérdéssekkel kapcsolatban is rendelkezésre állnak.