A FIFA elfogadta a közvetítőkre vonatkozó új, 2015. április 1-jén hatályba lépő szabályzatát (‘FIFA Regulations on Working with Intermediaries’). Célja a labdarúgók átigazolásában résztvevő közvetítők, ügynökök teljes ellenőrzése és a jutalékok összegének csökkentése.

A több éves előkészítő munkát követően a FIFA júniusi kongresszusán megszavazott szabályzat elfogadásának több oka van. Egyrészt a FIFA szerint jelenleg csak az átigazolások 25-30 %-át kötik meg engedéllyel rendelkező játékos-ügynökök közreműködésével. Jogsértés esetén azonban az engedély nélküli ügynökök tevékenysége felett a FIFA – megfelelő jogi kapcsolat hiányában – nem képes ellenőrzést gyakorolni és szankciókat alkalmazni. Másrészt a FIFA szerint nemzetközi átigazolások esetében a játékos-ügynökök részére a klubok által fizetett jutalékok átlaga a tranzakció értékének 28 %-át teszi ki. Ez a szám a FIFA szerint jóval meghaladja a játékos-ügynökök által nyújtott szolgáltatások értékét. A FIFA elsősorban e körülményekre kíván hatást gyakorolni a szabályozási környezet radikális megváltoztatásával: a hangsúly a játékos-ügynöki tevékenységhez való hozzáférés szabályozásától magának a tevékenységnek a szabályozása felé tolódik el.

A legfőbb változások a következők:

• A szabályzat hatályba lépésével a jelenleg érvényes licencek hatályukat vesztik, azaz a közvetítőknek sem a nemzeti szövetség által kiadott licenccel, sem felelősségbiztosítással vagy bankgaranciával nem kell rendelkezniük.
• A szabályzat hatálya nem csak természetes személy játékos-ügynökökre, hanem minden olyan természetes és jogi személyre kiterjed, akik labdarúgókat vagy klubokat képviselnek játékos- vagy átigazolási szerződések megkötése során, vagy ehhez kapcsolódóan bármilyen szolgáltatást nyújtanak. A FIFA célja ezzel az, hogy valamennyi közvetítő tevékenysége a FIFA és a nemzeti labdarúgó szövetségek joghatósága alá tartozzon.
• A nemzeti szövetségeknek regisztrációs rendszert kell felállítaniuk, melyben a közvetítőket minden egyes átigazoláskor regisztrálni kell. A bejelentés a közvetítők szolgáltatását igénybe vevő labdarúgót és/vagy klubot terheli. Ehhez a közvetítőnek alá kell írna egy “Közvetítői Nyilatkozatot”, melyben többek között kötelezőként fogadja el a FIFA és tagszövetségeinek szabályzatait. A regisztráció a Közvetítői Nyilatkozat és az írásbeli képviseleti szerződés leadásával történik. Ha ez nem történik meg, az illetékes szövetség az érintetteket szankcióval sújthatja.
• Az írásbeli képviseleti szerződés kötelező tartalma bővül: a jogviszony formájának nevesítése mellett ki kell terjednie a közvetítő által végzett szolgáltatások leírására és a felmondás lehetőségeire is. A jövőben kötelező szerződésminta nem lesz, és a szerződés időtartama a két évet is meghaladhatja.
• A szabályzat – javaslat szintjén – előírja, hogy a közvetítő részére az egy átigazolással kapcsolatban fizetendő díjazás a játékos bruttó fizetésének vagy az átigazolási díj összegének 3 %-át nem haladhatja meg. Fiatalkorú átigazolása esetén díjazás nem fizethető.
• A nemzeti szövetségek évente közzéteszik a regisztrált közvetítők nevét, az általuk közvetített tranzakciókat és az ezekért kapott díjazásokat, valamint az esetlegesen alkalmazott szankciókat.

A fenti minimumkövetelmények mellett a nemzeti szövetségek elfogadhatnak további előírásokat is.

Jogi szempontból elsősorban a 3 %-os “javasolt” díjmaximum vet fel kérdéseket. A FIFA ezen előírásának kötelező alkalmazása bizonyosan versenyjogi – részben a Piau esethez hasonló alapokon a FIFA erőfölénnyel való visszaéléssel kapcsolatos – kérdéseket vet fel. Egyébként úgy is lehet érvelni, hogy a licencrendszer eltörlésével a FIFA a verseny élénkítése céljából egy zárt piacot nyit meg új belépők részére. Mindazonáltal – bár a labdarúgók és a klubok alapos gondossággal kötelesek eljárni a közvetítők kiválasztása során, melynek eleget tesznek azzal, ha a közvetítővel aláíratják a Közvetítői Nyilatkozatot – számos képzettséggel nem rendelkező közvetítő jelenhet meg a piacon, különösen annak tükrében, hogy az érintettek – elsősorban a játékosok – nem minden esetben tudják felmérni egy közvetítő valós képességeit és tapasztalatát. Az ügyben egyébként az angol játékos-ügynöki szövetség (AFA) augusztus végén az Európai Bizottsághoz fordult, fejlemények a következő hónapokban várhatók.

A Magyar Labdarúgó Szövetség és a hazai piacon jelenleg tevékenykedő játékos-ügynökök szempontjából a legfontosabb kérdés az, hogy az MLSZ – élve a FIFA szabályzat kiegészítésének lehetőségével – a megkövetelt minimum előírásokon kívül támaszt-e további követelményeket, azaz például a regisztrációhoz kötelező lesz-e valamilyen felelősségbiztosítás vagy vizsga letétele. Egyébként látható az is, hogy az eddigi nemzetközi szinten azonos jogosultságot biztosító játékos-ügynöki licenccel ellentétben az egyes nemzeti szövetségek esetleges eltérő követelményrendszere odáig is vezethet, hogy a közvetítőknek más feltételeknek kell megfelelni eltérő országokban bonyolított átigazolások esetében.

A klubok és játékosok számára jelentős adminisztratív teherrel jár, hogy minden esetben alá kell íratniuk és le kell adniuk a Közvetítői Nyilatkozatot, a képviseleti szerződést és a közvetítőknek teljesített kifizetések adatait a szövetségekhez.

Összességében az elérni kívánt célok üdvözítőek, azonban a gyakorlati átültetéssel összefüggésben egyelőre sok a kérdőjel. A változásokkal jelentős munka vár a jogi tanácsadókra is, hiszen az új előírások tükrében a jelenlegi képviseleti szerződések, belső szabályzatok átalakításra szorulnak.

Jelen bejegyzés szerkesztett változatban a Világgazdaság Sportbiznisz rovatában jelent meg 2014. október 2-án. A cikk elérhető a VG.hu-n is.

dr. Rippel-Szabó Péter

ügyvéd
peter.rippel-szabo@twobirds.com
Tel.:    +36 1 799 2000
Knight Bird & Bird Iroda