A gyakorlatban többször tapasztaltam, hogy az amatőr sportszerződések időtartamát és felmondását bizonytalanság övezi, és az érintett felek – az amatőr sportoló és a sportszervezet – nincsenek tisztában azzal, hogy adott esetben felmondhatják-e sportszerződésüket és ha igen akkor ezt hogyan tehetik meg. A bizonytalanságok tisztázása végett e bejegyzésben az amatőr sportszerződések időtartamára vonatkozó rendelkezéseket, azok felmondásának lehetőségeit járom körül a sportolók és a sportszervezetek szemszögéből is.

1. Az amatőr sportszerződések időtartama a korábbi és jelenlegi szabályozásban

Immáron több mint három éve, 2012. január 1-jén lépett hatályba a Sporttörvény amatőr sportszerződések időtartamára vonatkozó új szabályozása: a jelenleg hatályos előírások szerint amatőr sportszerződés csak határozott időre, de legfeljebb egy évre, vagy a sportszövetség vonatkozó szabályzatában meghatározottak szerint egy versenyrendszer (bajnokság) időtartamára köthető. A hatályos szabályozás jelentős mértékű csökkenést eredményezett a korábbiakhoz képest, hiszen 2012 előtt az amatőr sportszerződéseket akár öt évre is lehetett kötni.

A Sporttörvény 2012 előtti és jelenleg is hatályos szabályozása alapján az amatőr sportoló sportszerződése fennállásának időtartama alatt csak a sportszervezete előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át másik sportszervezethez. E hozzájárulás megadását – ha a sportszövetség szabályzata ezt lehetővé teszi – a sportszervezet költségtérítés fizetéséhez kötheti. Ha a költségtérítés maximális mértékét a sportszövetség szabályzatban nem határozza meg, a költségtérítés mértékére az érintett sportszervezetek egymás közötti megállapodása az irányadó. A gyakorlatban tehát egy amatőr sportoló tervezett átigazolásakor egy sportszervezet akár olyan összeget is követelhet a másik sportszervezettől, amelyet az – vagy helyette a sportoló – képtelen megfizetni. Ennek következményeként az érintett sportoló nem igazolhat át a kívánsága szerinti – a fejelődése szempontjából akár szakmailag jobb feltételeket kínáló – másik sportszervezetbe. Ezzel szemben az a sportoló, akinek a sportszerződésének időtartama már lejárt, illetve a sportszerződése jogszerűen megszűnt – mert például azt jogszerűen mondta fel -, “szabadon” átigazolhat, játékjogáért a korábbi sportszervezet költségtérítés nem követelhet.

Fentiek alapján látható, hogy a 2012-es jogszabályváltozás és az amatőr sportszerződések egy éves maximum időtartama meghatározásának célja elsősorban a fiatal és tehetséges sportolók érdekeinek védelme volt. Korábban a sportszervezetek több sportágban is éltek a törvényi maximummal és öt évre szóló amatőr sportszerződéseket írtak alá a sportolókkal ezáltal próbálva “magukhoz kötni” a legtehetségesebb sportolókat.

2. Az amatőr sportszerződések felmondásának lehetőségei

Bár az amatőr sportszerződések maximum egy éves időtartama jelentősen kedvezőbb a sportolókra nézve, még e rövidebb időszak alatt is előfordulhat olyan helyzet, hogy a sportoló sportszerződését megszüntetné és/vagy egy másik sportszervezetnél folytatná pályafutását. Szintén előfordulhat az is, hogy a sportolónak tulajdonítható okokból a sportszervezet is az egyéves időtartam lejárta előtt megszüntetné a szerződést.

Mivel a Sporttörvény az amatőr sportszerződés felmondását nem szabályozza, arra a Polgári Törvénykönyv (“Ptk.”) megbízási szerződés felmondására vonatkozó rendelkezései alkalmazandók az alábbiak szerint.

2.1 Felmondás szerződéses előírások hiányában

Ha a sportszervezet és a sportoló az amatőr sportszerződésben nem állapodnak meg a felmondásról, főszabály szerint a szerződést – bizonyos következményekkel – bármelyik fél bármikor, indokolás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja.

• A sportoló felmondása: Ha a szerződést a sportoló alkalmatlan időben mondta fel, köteles megtéríteni a sportszervezetnek a felmondással okozott kárt. Ha azonban a felmondásra a sportszervezet szerződésszegése miatt került sor, a sportoló nem köteles kártérítést fizetni. “Alkalmatlan időnek” minősülhet, ha a sportoló közvetlenül egy fontos verseny, mérkőzés előtt, vagy egy drágább orvosi kezelés igénybevételét követően mondja fel a szerződését. Ilyen esetben a sportszervezet oldalán kárként jelentkezhet az az előny, amelyet a sportszervezet a sportoló felmondásának hiányában érhetett volna el (például pénzdíjas versenyen helyezés elmaradása, vagy versenypontok elvesztése). A gyakorlatban azonban rendkívül nehéz annak bizonyítása, hogy a sportszervezet a felmondás következtében valóban kárt szenvedett el. A sportszervezet szerződésszegésének megítélése az esetek többségében már jobban konkretizálható lehet (például a szerződésben foglalt szakmai feltételek meglétének hiánya). Valószínűleg a sportoló akkor is hivatkozhat szerződésszegésre, ha – különösen csapatsportok esetén – a mérkőzéseken nem önhibájából rendszerint nem lép pályára, és ezáltal a sportszervezet nem biztosítja részére a Sporttörvényben kötelezettségként megjelenő versenyzési lehetőséget. Szerződéses rendelkezések hiányában külön jogkérdés lehet, ha a sportoló – élve a Ptk. által általánosságban biztosított felmondási jogával – nem a sportszervezet szerződésszegése miatt mondja fel az amatőr sportszerződést, a sportszervezet igényelhet-e költségtérítést a sportoló következő sportszervezetétől, hiszen az amatőr sportszerződés a felek között megszűnt. Ez a kérdés leginkább eseti megítélést igényel, különösen mivel a sportoló akár visszaélésszerűen is élhet e jogával, melynek ilyen módon való gyakorlása alkalmatlan időben való felmondásnak minősülhet.
• A sportszervezet felmondása: A sportszervezet felmondása esetén a sportszervezet köteles megtéríteni a sportolónak a felmondással okozott kárt, kivéve, ha a felmondásra a sportoló szerződésszegése miatt került sor. A sportoló oldalán kárt jelenthet az abból adódó hátrány, hogy a sportszervezet által biztosított szakmai feltételek hiányában szakmai fejlődése elmarad vagy nem megfelelő. Nehézségét jelenthet azonban ezekben az esetekben is a kár számszerűsítése és az okozati összefüggés bizonyítása. A sportoló szerződésszegése fennállhat, ha nem teljesíti a szakmai utasításokat, az edzéseken önhibájából nem jelenik meg, vagy magatartásával a társait közvetlen veszélynek teszi ki vagy akár szándékosan sérülést okoz.

Fentiek alapján felmondás esetén mind a sportolót, mind a sportszervezetet csak abban az esetben terheli kártérítési felelősség, ha a másik fél a szerződést nem szegte meg. Ebből következően nem áll fenn a felmondó fél kártalanítási kötelezettsége, ha a felmondásra a sportszerződés megszegése miatt került sor. Ilyenkor a sportszerződés jogszerűen szűnt meg, és a sportoló következő igazolásakor a korábbi sportszervezet – jogviszony hiányában – költségtérítés nem követelhet.

2.2 A felmondás szabályozása a szerződésben

Tekintettel a fent említett, a felmondáshoz és különösen a szerződésszegés megítéléshez kapcsolódó bizonytalanságokra,  ajánlott a felmondásra vonatkozó rendelkezések meghatározása az amatőr sportszerződésben. Főszabály, hogy a felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis, tehát nem vehető fel olyan rendelkezés a sportszerződésbe, mely szerint az amatőr sportszerződést annak időtartama alatt valamelyik fél nem mondhatja fel. Mivel azonban az egy évre vagy a bajnoki versenyrendszer időtartamára kötött szerződés tartós megbízási jogviszonynak minősül, a sportoló és a sportszervezet a szerződésben megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában. Így meghatározhatják a szerződésszegést jelentő esetköröket (például a sportszervezet nem biztosítja a szerződésben vállalt szakmai körülményeket, nem téríti meg a sportoló versenyzéssel összefüggő indokolt költségeit vagy a sportoló meghatározott számú edzésen, az edzőtáborban, sportorvosi vizsgálaton önhibájából nem vesz részt, doppingvétséget követ el) vagy egyéb olyan eseteket (például a sportoló – nem önhibájából – meghatározott számú mérkőzésen nem lép pályára, hosszútávra kiható sérülés, bizonyos szakmai feltételeknek megfelelő ajánlat a sportoló részére, a nevelési költségtérítés olyan ésszerű összegének meghatározása, amelynek megfizetésével a másik sportszervezet a sportolót átigazolhatja), melyek fennállása esetén azonnali hatályú felmondási jogot biztosítanak a másik fél részére és kikötik, hogy a szerződés csak ezen esetek bekövetkeztekor mondható fel. A sportoló részére nem szerződésszegés vonatkozásában biztosított felmondási jog esetén a felek megállapodhatnak abban is, hogy a sportoló bizonyos ésszerű összeget fizeti a sportszervezet részére, így kompenzálva azt, hogy a sportszervezet eleshet az új sportszervezet által adott esetben fizetendő nevelési költségtérítés összegétől.

Ha az adott sportszövetség szabályzatai tartalmaznak az amatőr sportszerződések megszűnésével kapcsolatos rendelkezéseket, ezen előírásokat is érdemes figyelembe venni a vonatkozó klauzulák meghatározásakor, valamint a felmondási jog bármelyik fél általi gyakorlásakor (ez utóbbi akkor is irányadó, ha a felek a szerződésben a felmondási okokról részletesen nem rendelkeztek).

3. A felmondás formai kellékei

A felmondásra okot adó körülmények felsorolása mellett javasolt a felmondás formájának meghatározása is az amatőr sportszerződésben. Mivel az amatőr sportszerződést írásba kell foglalni, annak felmondása is írásban történhet. Az írásbeli felmondásban meg kell határozni a felmondásra okot adó körülményeket és azt a sportolónak saját kezűleg, illetve ha a sportoló a felmondás közlésekor 18. életévét még nem töltötte be, törvényes képviselőjének is alá kell írnia.

4. Összefoglalás

Az amatőr sportszerződések bizonyos esetekben a határozott egy éves időtartam lejárta előtt is felmondhatók. A felmondáshoz kapcsolódó bizonytalanságok elkerülése végett a sportszerződésben javasolt megfelelően megszövegezni a felmondásra okot adó körülményeket. A felmondást a megfelelő formai követelmények betartásával kell közölni a másik féllel.

dr. Rippel-Szabó Péter

ügyvéd
peter.rippel-szabo@twobirds.com
Tel.:    +36 1 799 2000
Knight Bird & Bird Iroda