Lassan két hónapja lépett hatályba a Magyar Labdarúgó Szövetség (“MLSZ”) játékos-ügynökökre vonatkozó közvetítői szabályzata (“MLSZ Közvetítői Szabályzat”). Ezzel a FIFA közvetítőkre vonatkozó 2015. április 1-jén hatályba lépett szabályzatának (‘FIFA Regulations on Working with Intermediaries’, “FIFA Közvetítői Szabályzat”) hazai átültetésére került sor. Az MLSZ Közvetítői Szabályzat jelenlegi formájában azonban számos gyakorlati kérdést nem vagy bizonytalanságra okot adó módon rendez, melyek ráadásul a tegnap zárult fő nyári átigazolási szezonban vezettek feloldhatatlan problémákhoz. Jelen posztban – egy rövid, a szabályzatok hatályba lépésének hátterét leíró bevezető után – bemutatom az MLSZ Közvetítői Szabályzat hatálybalépéséhez, valamint egyes előírásainak gyakorlati alkalmazásához kapcsolódó problémás jogkérdéseket.

Miért kerültek elfogadásra az új közvetítői szabályzatok?

A FIFA Közvetítői Szabályzat célja a labdarúgók átigazolásában résztvevő játékos-ügynökök – új nevükön “közvetítők” – teljes ellenőrzése és a közvetítői jutalékok összegének csökkentése. Ezért a hatálya nem csak természetes személy játékos-ügynökökre, hanem minden olyan természetes és jogi személyre kiterjed, akik labdarúgókat vagy klubokat képviselnek játékos- vagy átigazolási szerződések megkötése során, vagy ehhez kapcsolódóan bármilyen szolgáltatást nyújtanak. (A FIFA Közvetítői Szabályzatról részletesen itt lehet olvasni korábbi bejegyzésemben.) A FIFA – a FIFA Közvetítői Szabályzat 1(2) cikke szerint – az egyes nemzeti szövetségek – köztük az MLSZ – részére kötelezővé tette a FIFA Közvetítői Szabályzat nemzeti szinten való átültetését, melynek határideje a 11(1) cikk szerint 2015. április 1-je volt. Továbbá FIFA Közvetítői Szabályzat alapján a nemzeti szövetségeknek (i) regisztrációs rendszert kell(ett) felállítaniuk, melyben a közvetítőket minden egyes átigazoláskor regisztrálni kell, illetve (ii) évente kötelesek közzétenni a regisztrált közvetítők nevét, az általuk közvetített tranzakciókat és az ezekért kapott díjazásokat, valamint az esetlegesen alkalmazott szankciókat. A FIFA Közvetítői Szabályzat csak a minden nemzeti szövetség által átültetendő minimum-előírásokat határozza meg. Emellett azonban lehetővé teszi, hogy a szövetségek a közvetítők tevékenységére vonatkozóan további követelményeket írjanak elő.

Az MLSZ Közvetítői Szabályzat hatálybalépéséhez kapcsolódó gyakorlati és jogi kérdések

Az MLSZ Közvetítői Szabályzat hatálybalépésével összefüggésben három időpontot szükséges kiemelni:

• 2015. április 1: A FIFA Közvetítői Szabályzat április 1-jén hatályba lépett, mellyel egy időben (i) a korábbi MLSZ Játékos-Ügynök Licenc Szabályzat alapján kiadott játékos-ügynöki licenceknek érvényüket kellett volna veszíteniük; és (ii) az MLSZ Közvetítői Szabályzatnak hatályba kellett volna lépnie.
• 2015. június 1: Az MLSZ elnöksége 72/2015 (06.01.) sz. határozatában úgy döntött, hogy a FIFA Közvetítői Szabályzat előírásai érvényesek azon közvetítők vonatkozásában, akik Magyarországon igazolt játékosokat és/vagy magyar sportszervezeteket képviselnek, azaz az MLSZ magyar fordítással szó szerint átvette a FIFA Közvetítői Szabályzatot. Továbbá az MLSZ Közvetítői Szabályzat 11. § 2. mondata szerint 2015. június 1-jével került hatályon kívül helyezésre az MLSZ korábbi játékos-ügynökökre vonatkozó szabályzata (“MLSZ Játékos-Ügynök Licenc Szabályzat”) szerinti licencrendszer, mivel a licencek ekkor vesztették érvényüket.
• 2015. július 8: Az MLSZ Közvetítői Szabályzat ekkor lépett hatályba az MLSZ Közvetítői Szabályzat 12. § harmadik mondata alapján, melyet az MLSZ elnöksége a 106/2015 (07.07) számú határozattal fogadott el. Egyúttal az MLSZ hatályon kívül helyezte a 72/2015 (06.01.) sz. határozatát a FIFA Közvetítői Szabályzat közvetlen alkalmazásáról.

Fenti dátumokból megállapítható, hogy a 2015. április 1-je és 2015. június 1-je között még hatályban lévő MLSZ Játékos-Ügynök Licenc Szabályzat, valamint 2015. június 1-ig érvényben volt licencrendszer 2015. április 1-je óta – azaz két hónapig – kifejezetten ellentétben állt a FIFA Közvetítői Szabályzattal. Ez az “átmeneti” állapot a játékos-ügynökök / közvetítők, valamint a labdarúgók és a klubok szempontjából kiemelkedő jelentőségű gyakorlati jogkérdéseket veti fel, így többek között:

• Melyik szabályzat – a FIFA Közvetítői Szabályzat vagy az MLSZ Játékos-Ügynök Licenc Szabályzat volt irányadó a Magyarország területén tevékenykedő játékos-ügynökökre ebben az átmeneti időszakban?
• Mi a jogi sorsa az ezen időszakban kötött képviseleti szerződéseknek, különösen azokra milyen előírások voltak irányadók 2015. április 1-je és 2015. június 1-je között, amikor bizonytalan volt, hogy melyik szabályzat irányadó Magyarországon?
• Alkalmazhatók-e szankciók azon játékosokkal és klubokkal szemben, akik – a FIFA Közvetítői Szabályzattal ellentétben álló MLSZ szabályozás okán – a FIFA Közvetítői Szabályzattal ellentétesen jártak el 2015. június 1-ig?

Az MLSZ Közvetítői Szabályzat további főbb problémái és kérdéses rendelkezései

• Kérdés, hogy mi a sorsa az MLSZ Közvetítői Szabályzat hatályba lépése előtt – azaz az MLSZ Játékos-Ügynök Licenc Szabályzat hatálya alatt kötött – és az MLSZ Közvetítői Szabályzat hatálya alatt polgári jogilag érvényes képviseleti szerződéseknek, például  szükséges-e azokat módosítani vagy közös megegyezéssel megszüntetni és új szerződést kötni, különösen mivel a korábban kötött szerződéseknek lehetnek olyan előírásai, amelyek ellentétben állnak az MLSZ Közvetítői Szabályzattal? A kérdést az MLSZ Közvetítői Szabályzat 11. §-ának utolsó mondta nem világosan rendezi, azt közvetlenül nem érinti. Egyébként az MLSZ honlapján 2015. június 10-én közölt “információ” szerint a szabályzat hatályba lépése előtt kötött képviseleti szerződések hatályosak addig, ameddig a szerződésben meghatározták. Ezt az információt – melyről hivatalos elnökségi határozat nem érhető el – tulajdonképpen “felülírta” és az itt feltett kérdést nyitva hagyta az MLSZ elnökségének az MLSZ Közvetítői Szabályzatot elfogadó határozata.
• A FIFA Közvetítői Szabályzat 3(1) cikke, valamint az MLSZ Közvetítői Szabályzat 3. § (1) bekezdése szerint az MLSZ – mint nemzeti labdarúgó szövetség – nyilvános regisztrációs rendszert működtet. E rendszer jelenleg sem érhető el az mlsz.hu-n. Így ehhez kapcsolódó kérdés, hogy mi a jogi sorsa azon ügyleteknek és képviseleti szerződéseknek, amelyek regisztrációja 2015. június 1-je után nem történhetett meg a nyilvánosan elérhető regisztrációs rendszer hiányában? Továbbá szankcionálhatók-e azon játékosok és klubok, akik a FIFA Közvetítői Szabályzatban, valamint az MLSZ Közvetítői Szabályzatban előírt regisztrációs kötelezettségüknek ezért nem tudtak eleget tenni?
• Az MLSZ Közvetítői Szabályzat 5. § (4) bekezdése szerint a szerződés maximum időtartama két év, míg az ahhoz mintaként csatolt  “képviseleti szerződés minta” 1. pontja szerint a szerződés határozatlan időre is köthető. Kérdés, hogy a két egymástól teljesen eltérő rendelkezés közül melyik az irányadó?
• Az MLSZ Közvetítői Szabályzat 5. § (8) bekezdése szerint 18. évi alatti labdarúgóval nem lehet képviseleti szerződést kötni, azonban a Sporttörvény 7. § (5) bekezdése szerint ez a tilalom csak az amatőr labdarúgókra irányadó. Jogi – és egyébként üzleti-gyakorlati szempontból is – nehezen indokolható, hogy egy szövetség belső szabályzata felülírja egy törvény rendelkezéseit.

Összegzés és szükséges lépések

Összességében látható, hogy a FIFA Közvetítői Szabályzat átültetésével való jelentős késlekedés, valamint az MLSZ Közvetítői Szabályzat néhány rendelkezése komoly gyakorlati és jogi problémákat okoz. A közvetítők, a labdarúgók és a klubok mielőbbi érdeke az, hogy ezen kérdéseket illetően valamennyi tisztán láthassanak és legalább a téli átigazolási időszakot egy a gyakorlathoz hozzáigazított és jogi szempontból is megfelelően módosított közvetítői szabályzattal kezdhessék meg. Egy ilyen szabályzat birtokában az MLSZ is sokkal inkább meg tudná valósítani az MLSZ Közvetítői Szabályzat 1. § (2) bekezdésében megfogalmazott célokat.

dr. Rippel-Szabó Péter

ügyvéd
peter.rippel-szabo@twobirds.com
Tel.: +36 1 799 2000
Knight Bird & Bird Iroda