A NAIH korábban nem tartotta elfogadhatónak az általános jellegű testhőmérséklet mérését, azzal az indokkal, hogy ez nem arányos intézkedés. Nemrég azonban gyökeres fordulatot történt, ugyanis az adatvédelmi hatóság szerint a koronavírus járvány második hullámában ez már bizonyos feltételekkel lehetséges. Az alábbiakban röviden bemutatjuk azt az utat, ami a tiltástól a megengedésig vezetett, majd összefoglaljuk azokat a feltételeket, amelyek mellett kivitelezhető a testhőmérséklet-mérés.

Március: nem lehet

Az első, március 10-én kelt tájékoztatójában a NAIH úgy foglalt állást, hogy testhőmérséklet mérést csak a megbetegedéssel való kitettséggel fokozottan érintett munkakörökben valósítható meg, az általános, minden munkavállalóra kiterjedő diagnosztikai eszköz, így a testhőmérséklet mérés is, nem arányos intézkedés. Ez a tájékoztató azt is tartalmazta, hogy az ilyen intézkedéseket kizárólag egészségügyi szakember által vagy szakmai felelőssége mellett lehet elvégezni.

A tájékoztató nem munkavállalókkal kapcsolatos része utalt arra, hogy a személyes adatok kezelésére csak akkor kerülhet sor, ha a belépést megtagadják a belépni kívánó személytől :

A szervezetek a cselekvési tervben szabályozhatják továbbá az e személyekkel kapcsolatos, a munkavégzésre irányuló jogviszony esetében meghatározottaktól esetlegesen eltérő, adott esetben személyes adatok kezelésével is szükségszerűen együtt járó további intézkedéseket (például a szervezet területére történő belépés megtiltása).

(5. oldal, kiemelés tőlünk.)

Mindez úgy ment át a köztudatba, hogy adatvédelmi okokból nem lehetséges az általános jellegű testhőmérséklet-mérés, hiszen az a hatóság foglalt erről állást feladatát, amelynek a személyes adatok védelme a feladata.

Április: továbbra sem lehet

Április 28-án a NAIH egy megkeresésre adott válaszban lényegében megerősítette a korábbi tájékoztatójában foglaltakat (kiemelések továbbra is tőlünk):

“[A] Hatóság álláspontja szerint a teljes állomány továbbra sem kötelezhető arra, hogy alávesse magát lázmérésnek. Egyes, a munkáltató kockázatértékelése alapján kiemelt kockázatúnak minősített feladatot ellátó munkatársak – így például az ügyfélszolgálati tevékenységet végzők – esetében elrendelhető a testhőmérséklet mérése.

Ezekben az esetekben, amennyiben nem áll rendelkezésre megfelelő számú egészségügyi szakember – úgy az egészségügyi szakember szakmai felelőssége mellett, a szakember által meghatározott módszertan vagy szabályzat szerint, valamint a szakemberre irányadó szakmai titoktartási kötelezettséggel analóg titoktartási kötelezettség mellett más személy (nővér, humánszolgálat külön titoktartási kötelezettséget vállaló kijelölt munkatársa) is feljogosítható a testhőmérséklet mérésére. A munkáltató azonban ebben az esetben is kizárólag a vizsgálatok eredményeit (alkalmas-e a munkavégzésre) ismerheti meg.

A munkáltató által generálisan, valamennyi munkavállalóra kiterjedően elrendelt testhőmérséklet mérése, mint az adatkezelés céljának eléréséhez választott eszköz a Hatóság álláspontja szerint az adattakarékosság elvébe ütközik […] ugyanis önmagában abból a tényből, hogy egy munkavállaló lázas, még nem lehet egyértelműen arra következtetni, hogy ennek okozója az új típusú koronavírus fertőzés, míg az, hogy a munkatárs nem lázas nem jelenti, hogy esetlegesen nem kapta már el a fertőzést, így a testhőmérséklet mérése hamis biztonságérzetet adhat.

A gyakorlatban egyébként a testhőmérséklet mérést általában a beléptetést egyébként is végző biztonsági személyzet végezte, erre a feladatra egészségügyi dolgozót csak a legritkább esetekben lehetett találni, illetve kirendelni.

Szeptember: már lehet

Szeptember 2-án az Innovációs és Technológiai Minisztérium közzétett egy gyakorlati útmutatót, ami vállalati pandémiás terv elkészítésére és végrehajtására vonatkozott. Ebben a testhőmérséklet-mérésről az alábbiak olvashatóak:

Járványos terjedés esetén dönthet úgy, hogy a munkahelyre való belépés előtt ellenőrzi a munkavállalók egészségi állapotát. Egyes országokban bizonyos szolgáltatások igénybevétele előtt is végeznek testhőmérséklet ellenőrzést. A módszer egyszerűen kivitelezhető digitális lázmérők alkal-mazásával, munkahelyi alkalmazás esetén az érintés nélküli változat ajánlható, mind járványügyi okokból, mind azért, hogy a személyiségi jogok lehető legkisebb korlátozásával járjon a mérés.

Szeptember 28-án az Index közzétett egy interjút, amit a NAIH elnökével készített azt követően, hogy Orbán Viktor bejelentette, október 1-jétől kötelezővé teszik a testhőmérséklet-mérést az iskolákban. Ebben Péterfalvi Attila már úgy nyilatkozott, hogy már lehet általános testhőmérséklet-mérést bevezetni:

Péterfalvi elmondta, ilyen esetekben mindig az arányosság kérdése a meghatározó, a mindenkire kiterjedő lázmérést akkor ugyan valóban indoktalannak tartották, ezt azonban a mai járványhelyzetben már nem lehet elmondani, a vírus terjedése most indokolttá teszi. 

A NAIH elnöke ugyanakkor azt is világossá tette, hogy a lázméréssel nem járhat együtt az adatok rögzítése, ez ugyanis szenzitív adatnak minősül.

A lázmérés célja csupán az lehet, hogy megakadályozza a belépést azon személyek számára, akikkel szemben felmerülhet a fertőzöttség gyanúja. A testhőmérséklet mérése során keletkezett adatok rögzítésére ugyanakkor nincs se szükség, se lehetőség. Ha valaki lázas, az forduljon orvoshoz és végeztessen tesztet magán.

Október: valóban lehet

A fenti előzmények után október 14-én a NAIH közzétette újabb tájékoztatóját a testhőmérséklet-mérés ügyben. Ez a szeptember 28-i interjúval összhangban már azt tartalmazza, hogy a koronavírus rohamos terjedése miatt lehet beléptetésnél testhőmérsékletet mérni.

Az ellentmondás, amely aközött feszül, hogy a beléptetésnél végzett testhőmérsékletet-mérés önmagában nem jár adatkezeléssel, mégis a NAIH foglalt és foglal ismét állást ebben a kérdésben, a legfrissebb tájékoztatóban is fellelhető: a II. rész szerint az adatrögzítés nélküli mérés nem adatkezelés, míg a III. rész szerint adatkezelőről, adatkezelésről, GDPR szerinti elszámoltathatóság alapelvéről szól. Ezt az ellentmondást a NAIH azzal oldja fel, hogy az Infotv. a GDPR rendelkezéseit rendeli alkalmazni a nem automatizált eszközökkel végzett adatkezelésekre is.

Az új tájékoztató szerint a testhőmérséklet-méréssel összefüggő diagnosztikai szűrőeszközök alkalmazása akkor minősül alapelvszerűnek, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:  

• az adatkezelő tulajdonában, használatában álló területére, épületeibe történő beléptetés során;
• valamennyi belépni szándékozó személyre egységesen kiterjedő védelmi intézkedésként (ún. „héjvédelem”) kerül alkalmazásra;
• az a testhőmérséklet-mérés alanyának kifejezetten ezen adatkezelési cél érdekében történő azonosításához nem kötött; és
• semmilyen módon nem jár adat rögzítésével, további tárolásával, továbbításával.

A NAIH szerint a belépés megtagadása esetén az érintett azonosítása nem indokolható, csak csak statisztikai adat gyűjthető (pl. hány főt nem engedett be az adatkezelő az épületbe). Felmerül a kérdés, hogy a gyakorlatban ez hogyan kivitelezhető, hiszen munkavállaló esetében életszerűnek tűnik, hogy az adott személy felhívja a felettesét vagy a munkaügyi osztályt, hogy azért nem tud munkába állni, mert nem engedték be és elmegy kivizsgálásra, hiszen alapvető érdeke, hogy legyen indoka arra, miért maradt távol a munkahelyétől. Hasonló aggályok merülnek fel, amikor egy alvállalkozó alkalmazottja érkezik például egy gyárban egy termelési eszköz megjavítására. Ebben az esetben is életszerű, hogy az adott személy, ha megtagadják tőle a bejelentést, akkor ezt jelezze a saját felettesének, aki pedig ezt jelezni fogja a gyár felé, hogy elkerülje a szerződésszegést, adott esetben kötbér fizetését azért, mert határidőn belül nem került megjavításra az adott eszköz. De általánosságban is megfogalmazható az a kérdés, hogy valóban érzékeny adat-e a 2020 októberében az, hogy valakinél felmerült a gyanúja annak, hogy esetleg koronavírusos, amikor is az elmúlt két hónapban átlagos napi 10 ezer körüli tesztet végeztek és az összes mintavétel száma közelíti az ország lakosságszámának egytizedét.

A legújabb tájékoztatóban egyébként nincs szó arról, hogy ki végezheti a mérést, ami arra enged sejtetni, hogy most már az sem levárás, hogy ezt csak egészségügyi dolgozó vagy valamilyen titoktartásra kötelezett személy végezhesse.

Dr. Halász Bálint
Partner, ügyvéd
balint.halasz@twobirds.com