A Gazdasági Versenyhivatal (“GVH“) 2021. szeptember 23-án lezárta a kerámia-falazóelemek („kerámiatégla”) piacával kapcsolatos gyorsított ágazati vizsgálatát, amely a GVH első ilyen jellegű eljárása volt. A GVH megállapításaiban a vevőket beszerzési társulásoktól való vásárlásra ösztönzi, és felhívja az államot a magyarországi gyártókapacitások növelésére.

Gyorsított ágazati vizsgálat – a GVH újonnan bevezetett eljárása

A gyorsított ágazati vizsgálat egy vadonatúj eljárás, amelyet a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 406/2021 (VII. 8.) Kormányrendelet (“Kormányrendelet“) hozott létre a magyarországi koronavírus miatti veszélyhelyzet idejére. A Kormányrendelet felhatalmazza a GVH-t a piaci problémák azonosítására és értékelésére, amennyiben (i) megalapozottan feltehető, hogy az ágazaton belül valamely piacon a verseny torzul vagy korlátozódik, és (ii) sürgős beavatkozás indokolt.

A kerámiatégla-piaci vizsgálat része egy komplex, több eljárásból álló építőipari ágazati vizsgálatnak, amely a kavics– és cementpiacon az erőfölénnyel való visszaéléssel kapcsolatos vizsgálatokat, valamint építőipari munkákkal foglalkozó vállalkozások összefonódását érintő fúziókontrollt foglalja magában.

A GVH az értéklánc minden szintjére kiterjedő vizsgálatot folytatott le, meghallgatta különböző szereplők véleményét, országszerte helyszíni kutatásokat tartott, és adatszolgáltatás céljából több vállalkozással is felvette a kapcsolatot. A GVH a vizsgálat eredményeit magyar nyelvű jelentésében (“Jelentés“) tette közzé.

Az ágazati vizsgálat megállapításai

Az ágazati vizsgálat következtetéseként a GVH a Jelentésben a következőket javasolja:

– az állam támogassa a gyártókapacitások növelését (pl. vissza nem térítendő támogatással),

– a vevők az építőanyagok vásárlása előtt mindig hasonlítsák össze az árakat,

– a beszerzési társulások más piacokon is követendő példák lehetnek a kis- és középvállalkozások számára,

– a GVH támogatja más hatóságok munkáját annak érdekében, hogy az építkezők hiteles információhoz jussanak az építőanyagok áráról.

A GVH által azonosított piaci jellemzők:

1. Kerámiatégla

A GVH megállapította, hogy a kerámiatégla-iparágban a termelői árak növekedése 2021-ben jelentősen alacsonyabb volt az építőipar egészét jellemző felszökő anyagárakhoz képest. Ennek egyik oka lehet, hogy a kerámiatéglák döntő többségét Magyarországon gyártják, ezért a termelés kevésbé kitett a globális folyamatoknak. A Jelentés szerint azonban a vevők áruhiányt és szokatlan költségnövekedést tapasztaltak a termelés csökkenése, valamint a növekvő szállítási, csomagolási, logisztikai díjak és munkaerőköltségek miatt.

A Jelentés hivatkozik az Európai Bizottság téglapiacra vonatkozó definíciójára, de a GVH kissé eltér ezektől a kategóriáktól, és a téglát észszerűen helyettesítő termékeket külön megnevezi, nevezetesen: pórusbeton termékek (Ytong), mészhomoktégla (Silka), kéregfal, Durisol és gipszkarton mint építőanyagok; valamint az előregyártott házak és a prokoncept építési szisztéma alkalmazása mint funkcionális helyettesítő termékek.

2. Kerámiatégla-gyártó piac

A Jelentés megállapítja, hogy a kerámiatégla-gyártók piaca koncentrált, két német hátterű, jelentős piaci részesedéssel rendelkező piacvezető vállalat (Wienerberger Téglaipari Zrt. és Leier Hungária Kft.) és néhány, lényegesen kisebb termelési volumenű vállalkozás található Magyarországon.

A Jelentés idézi az Európai Bizottság egy korábbi határozatát, amely szerint a téglapiacra való belépésnek nincsenek jelentős akadályai, a GVH szerint azonban – annak ellenére, hogy Magyarország agyagban gazdag – a kerámiatégla gyártásának növelése jelentős tőkebefektetést igényel, amelynek megtérülése csak hosszú idő után várható. Ez visszatartja a kisebb gyártókat attól, hogy növeljék kapacitásukat.

3. Nagy- és kiskereskedők

A Jelentés szerint a klasszikus nagykereskedők gyakorlatilag eltűntek Magyarországról, mivel a vevők több mint ezer helyi kiskereskedő vállalattól vásárolnak építőanyagokat.

Mivel a kiskereskedelmi vállalatok jelentősen gyengébb alkupozícióval rendelkeznek, a kiskereskedők mintegy 84%-a beszerzési társulásokban/konzorciumban vagy kiskereskedelmi hálózatban vesz részt a kedvezőbb feltételek elérése érdekében. A gyártók is szívesebben kötnek szerződést beszerzési társulásokkal, mivel (i) a kevesebb tranzakció alacsonyabb tranzakciós költséget jelent, (ii) az értékesítés bővítése így könnyebben megvalósítható, és (iii) a beszerzési társulások jobban tudják biztosítani a kifizetéseket és a szerződéses kötelezettségek betartását, mint az egyes vállalkozások.

A beszerzési társulásoknak hátrányai is vannak, mivel a mennyiségi kedvezmény miatt a beszerzési társulások igyekeznek egy gyártó irányába koncentrálni egy adott terméktípusra vonatkozó megrendeléseiket, ami a vevők számára szűkebb választékot eredményez. A mennyiségi kedvezményt azonban a vevők nem mindig érzékelik. A nettó fogyasztói árak más tényezőktől is függhetnek, például a vásárolt mennyiségtől, a vásárlás időpontjától, helyétől, a fizetési módtól, a finanszírozási igénytől, a szállítási módtól és egyéb egyedi tényezőktől (pl.: szükség van-e daruzásra), ezért az árak összehasonlítása kihívást jelenthet.

4. Végfelhasználók: építőipari kivitelezők és lakossági építkezők

A kerámiatégla végfelhasználói a lakossági építkezők és az építőipari kivitelezők (más néven: építtetők). Általános tapasztalat, hogy a végfelhasználók különböző kiskereskedőktől kérnek ajánlatokat. Nagy projektek esetén a kiskereskedők általában megosztják a beruházás részleteit a gyártóval, hogy személyre szabott ajánlatot adhassanak az építtetőknek.

A GVH javaslatai az érdekelt felek számára

A téglagyártóknak ajánlott figyelemmel kísérni, hogy az állam a következő hónapokban bevezet-e állami ösztönzőket (állami támogatásokat, pályázatokat, vissza nem térítendő pályázati támogatásokat) a GVH által javasolt termelési kapacitások növelése érdekében. A kiskereskedőknek érdemes újra átgondolniuk stratégiájukat és gyakorlatukat azzal kapcsolatban, hogy beszerzési társulásokban részt kívánnak-e venni, és a szerződési feltételeket a saját érdekeiknek megfelelően testre tudják-e szabni, miközben a versenyjogi és egyéb jogszabályi előírásoknak is megfelelnek. A GVH az építőipari kivitelezőket arra ösztönzi, hogy vásárlás előtt a kiskereskedőktől több ajánlatot kérjenek, hogy össze tudják hasonlítani az árakat.

A sajtóközleményt itt találja angolul és itt magyarul. A kerámiatégla ágazati vizsgálati jelentés itt érhető el (csak magyar nyelven).

További információért kérjük, forduljon Szopkó Rebekához (rebeka.szopko@twobirds.com) vagy Arányi Dánielhez (daniel.aranyi@twobirds.com).