A sportól szóló 2004. évi I. törvény („Stv.”) talán az egyik legtöbb alkalommal módosított jogszabályunk. Jelen bejegyzésemben az elmúlt két év – pontosabban a 2019. április 18. napjától hatályba lépett – lényegesebb és érdekesebb Stv.-módosításait veszem röviden sorra. Így összefoglalom, hogy a Stv. miként szabályozza a nemzetközi sportszövetségeket, a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményeket, miként szabályozza újra a doppingellenes tevékenységet, valamint, hogy milyen új szabályokat vezetett be a jogszabályi szinten eddig átfogóbban még nem szabályozott játékosügynöki tevékenységet érintően.

A nemzetközi sportszövetség

2019. április 18. napjától a Stv. – egy teljesen új speciális szabályozási keretet alkotva – különleges jogállást biztosít a nemzetközi sportszövetségeknek, azaz kifejezetten bármilyen sportág „klasszikus” értelemben vett nemzetközi sportszövetsége (mint pl. a labdarúgásban a FIFA) számára. Így a Stv. meghatározása szerint – lényegében és leegyszerűsítve – a nemzetközi sportszövetség a Nemzetközi Olimpiai Bizottság vagy a Global Association of International Sports Federations által elismert sportágban tevékenykedő, az adott sportág vonatkozásában a nemzetközi sportszövetség. mint csúcsszervezet általános feladatait ellátó, a nemzeti sportszövetség tagszervezetek által alkotott közhasznú, a magyar jog szerinti civil szervezet.

A Stv.-ben írt speciális szabályok szerint nemzetközi sportszövetséget Magyarországon is lehet alapítani (ún. eredeti alapítás), vagy az alapítás történhet más állam joga alapján nyilvántartásba vett nemzetközi sportszövetség székhelyének Magyarországra történő áthelyezésével (ún. jogutódlásos alapítás). Ez utóbbival a jogalkotó célja az volt, hogy külföldön – így különösen Svájcban már bejegyzett – nemzetközi sportszövetségek székhelyüket hazánkba helyezzék át. Ennek érdekében a Stv.-ben írt különleges jogállás útján biztosított kiemelt státusz – lényegében az általános egyesületi szabályoktól eltérést engedő és ezáltal rugalmas működést lehetővé tevő előírások – mellett egyéb jogszabályokban rögzített adókedvezmények is könnyítik a nemzetközi sportszövetségek életét.

Az új szabályozási rendszer bevezetése óta a Nemzetközi Judo Szövetség (IJF) és a Nemzetközi Teqball Szövetség (FITEQ) is hivatalosan áthelyzete székhelyét Svájcból Magyarországra és működését a magyar jog alá helyezte a Stv.-ben foglaltak szerint.

A LawInSport-on megjelent írásomban részletesebben is bemutattam a nemzetközi sportszövetségekre vonatkozó előírásokat.

A kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események

Az utóbbi időszakban Magyarország számos nagyszabású nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményt rendezett vagy fog rendezni (mint pl. a 2017-es FINA vizes világbajnokság, a 2023-as atlétikai világbajnokság vagy a 2024-es FIDE sakkolimpia).

Az ilyen nagyobb volumenű sportesemények megrendezését elősegítendő 2020. július 7. napján hatályba lépett Stv. módosítások a 2020. december 16-án hatályba lépett a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseményekről és az azokhoz kapcsolódó költségvetési támogatásokról szól 565/2020. (XII. 8.) Korm. rendelettel („KR.”) együttesen az ún. kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséhez kapcsolódó jogszabályi előírásokat állapítanak meg. Röviden a KR az olimpiai sportágak, valamint az adott sporteseményt érintő költségvetési támogatás mértéke alapján határozza meg azt, hogy mely események minősülnek kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai eseménynek, melyek vonatkozásában tehát speciális szabályok alkalmazandók.

A Stv. és a KR. speciális szabályai a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai esemény megrendezésének megpályázására és megrendezésére, valamint az ilyen eseményhez nyújtott támogatásra terjednek ki, valamint állapítanak meg hatáskört a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezésért felelős miniszter és egyéb a pályázásban és rendezésben résztvevők számára.

A doppingellenes tevékenység újraszabályozása

2021. július 8-ai hatállyal jelentősen megváltozott a doppingellenes tevékenységet érintő jogszabályi környezet. Az új, a WADA által az egyes nemzeti doppingellenes szervezeteket érintően hangsúlyozott működési függetlenség elvének megfelelni kívánó jogi szabályozás szerint a nemzeti doppingellenes szervezet („HUNADO”) alkotja meg a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 363/2021 (VI.28) sz. Korm. rendeletben („KR.”) meghatározott követelményeknek megfelelő szabályzatot („HUNADO Szabályzat”).

Ennek megfelelően a KR. – a korábbi releváns és hatályon kívül helyezett kormányrendelettel ellentétben – már nem tartalmaz részletes eljárási szabályokat a doppingeljárást érintően, valamint ezen előírások a Stv. sportfegyelmi felelősségre vonatkozó fejezetéből is törlésre kerültek. Egyebekben a másodfokú doppingeljárás lefolytatása – néhány kivételtől eltekintve (nemzetközi minősítésű sportolók és nemzetközi sporteseményeken résztvevő sportolók esetében hozott határozatok) – a Magyar Olimpiai Bizottság keretén belül működő Sport Állandó Választottbíróság által a KR. és a HUNADO Szabályzat szerint működtetett dopping fellebbviteli bizottság hatáskörébe tartozik (egyébként már 2021. január 1-je óta).

A HUNADO Szabályzat egységesen kötelező (i) a sportszövetségekre, a Magyar Olimpiai Bizottságra és a többi hazai sportköztestületre, a Sport Állandó Választottbíróságra, a sportszervezetekre; (ii) a sportolóra, sportszakemberre és az egyéb közreműködőre; valamint (iii) a sportszövetségek versenyrendszerében szervezett versenyekre, valamint a versenyrendszeren kívül szervezett sportrendezvényekre.

Egyebekben a KR. előírásokat tartalmaz (i) HUNADO jogállását, a HUNADO-val szemben támasztott követelményeket és a HUNADO hatáskörét illetően; (ii) a doppingbizottságok működési követelményeivel összefüggésben; valamint (iii) a doppingellenes tevékenységeket érintő feladatokról.

Végül érdekességképpen kiemelhető, hogy a KR.-t a WADA a hatályos, 2021-es nemzetközi doppingellenes szabályoknak mindenben maradéktalanul megfelelő jogszabályként ismerte el.

A játékosügynöki tevékenység szabályozása

2021. szeptember 1-jétől a Stv. első alkalommal tartalmaz részletes jogszabályi előírásokat a látvány-csapatsportágban – azaz a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong, valamint a röplabda sportágban – tevékenykedő játékosügynöki tevékenységet, valamint a játékosügynököket és a játékosügynökségeket érintően (korábban a Stv. a játékosügynöki tevékenységet átfogóbb módon nem szabályozta).

A Stv. szerint lényegében játékosügynöki tevékenységnek minősül a hivatásos sportolók és sportszervezetek közötti szerződések megkötése érdekében végzett közreműködői tevékenység (azaz a Stv. szerint amatőr sportolók átigazolása során játékosügynök nem működhet közre).

A Stv. új előírásai szerint:

– A Stv. feltételeket támaszt a játékosügynöki tevékenység folytatásával kapcsolatban, ideértve a bejelentési kötelezettséget, vonatkozó szolgáltatási díj megfizetését, valamint a Stv. előírásainak való megfelelést.

– A játékosügynöki tevékenység felügyeletét hatóságként az adott látvány-csapatsportágban működő országos sportági szakszövetség látja el (pl. a labdarúgásban a Magyar Labdarúgó Szövetség). E célból az országos sportági szakszövetségek kötelesek a játékosügynöki tevékenységre szabályzatot is alkotni.

– A játékosügynök a Stv.-ben meghatározott „sportszakembernek” minősül. Ezért az érintett országos sportági szakszövetségnek lehetősége van a szabályzataiban foglaltakat vétkesen megszegő játékosügynökkel szemben sportfegyelmi eljárást lefolytatni.

Érdekessége az új szabályozásnak, hogy az országos sportági szakszövetség egyszemélyes nonprofit játékosügynökséget is alapíthat, mely – a „normál” játékosügynökségekhez hasonlóan – közvetítői jutalékra jogosult. Emellett az nonprofit játékosügynökséget alapító országos sportági szakszövetség (i) játékosügynökségektől költségtérítésre jogosult minden olyan átigazolás esetén, amely nem az általa alapított nonprofit játékosügynökségen keresztül kerül lebonyolításra; és (ii) az őt illető közvetítői jutalék, valamint a fentiek szerint őt illető költségtérítés meghatározott részét az érintett sportoló törvényes képviselőjének vagy szülőjének köteles megfizetni.

Egyebekben a fenti írt költségtérítést és fizetési kötelezettséget, valamint a játékosügynökök tevékenységét érintő további részletszabályokat egy egyelőre még ki nem bocsátott kormányrendelet fogja tartalmazni.

dr. Rippel-Szabó Péter

ügyvéd

peter.rippel-szabo@twobirds.com

Tel.: +36 1 301 8900

Siegler Bird & Bird Ügyvédi Iroda