Frissítés 2023. február 21.
Céges email-fiókok magáncélú használata: tiltsuk, tűrjük vagy támogassuk? – twobirdsideas.hu cikkünk 2023. február 20-i frissítése alább olvasható:
A NAIH a NAIH-3644-9/2021 számú egybefoglalt döntésében a fenti főbb tanulságokat megerősítette és kiemelte az érintett munkavállaló adatvédelmi tájékoztatásának a szükségességét. Az ügy tényállása szerint a munkaviszony megszűnése után a céges laptopon a munkavállaló magánhasználatú, de a munkahelyi e-mail hibája esetén munkahelyi célból is használt e-mail fiókjába (a továbbiakban: gmail fiók) a munkáltató belépett, majd az onnan harmadik e-mail címre továbbított bizalmas munkahelyi e-mail megtalálását követően feljelentést tett üzleti titok megsértése miatt a munkavállaló ellen, amely következtében a munkavállalót vád alá helyezték.
A NAIH határozatát a munkáltató megtámadta a Fővárosi Törvényszék előtt, amely ítéletében alapvetően egy ponton kívül valamennyi jogsértés megállapítását helyben hagyta. A NAIH-nak az alább részletezett egy pontban új eljárást kell lefolytatnia és a bírság összegét is ennek megfelelően kell majd újra megállapítania.
A Fővárosi Törvényszék ítélete szerint jogellenesen a NAIH nem fogadta el a munkáltató azon érvét, hogy a büntetőeljárás sikeres lefolytatásához fűződő jogos érdeke miatt mulasztotta el a gmail fiókba történő belépésről az érintett munkavállaló tájékoztatását. A tájékoztatás elmaradása következtében a NAIH arra a következtetésre jutott, hogy a munkavállaló joggyakorlása (így különösen tiltakozáshoz való joga) ellehetetlenült. A Fővárosi Törvényszék szerint azonban a NAIH figyelmen kívül hagyta, hogy az üzleti titok megsértésének bizonyítására alkalmas e-mail megsemmisítése nem csak az addigra már a munkáltató birtokában lévő laptopról volt lehetséges, hanem adott esetben a munkavállaló saját eszközeiről is. Végső következtetésként a Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy a gmail fiókhoz való első hozzáférés előtt általánosságban valóban tájékoztatni kellett volna a munkavállalót (praktikusan kellett volna egy adatkezelési tájékoztató arról, hogy a munkáltató ellenőrizheti a gmail fiókot), de miután felfedezték a feljelentés alapjául szolgáló e-mailt, erről a tényről már nem kellett volna az érintettet tájékoztatni, mivel ezzel veszélyeztették volna a büntetőeljárás sikerességét.
Szerzők:
dr. Halász Bálint
partner, ügyvéd
dr. Sziládi Péter
ügyvédjelölt